Micsoda ostoba kérdés, hiszen nem is tűnt el...lehet ezt gondolják sokan első olvasatra... de mi van ha mégis jól érzem és valahol, valamikor eltűnt vagy csak foszlányai maradtak körülöttünk? 
Mi a nőiesség? Mi jut eszedbe ha ezt a szót hallod? 
Lágy, gyengéd, tündöklő... befogadó, gondoskodó...erős? Az erősben nem vagyok biztos...de a kemény határozottan nem hozzá tartozik. Az erős helyett lehetne inkább határozott, aki tudja és megéli a benne rejlő erőket.


Akkor most nézz körül a női rokonaid, ismerőseid körében. Illik rájuk a leírás? Pontosan? Minden meg van? Igen? Szerencsés vagy. Nálam nincs...
Én inkább kemény, (megkõvesedett) nőket látok. Kérges tenyérrel, szikla test alkattal. Pedig ők is voltak kislányok, álmodozó kamaszok. Hogy mikor kezdett eltűnni a nőiessegük és hogy miért? Mondhatnánk az élet, a sors...


De tényleg mikor, hol kezdődött?


A háborúkban, ahol erősnek, keménynek kellett lenni a gyerekekért, a túlélésért? Ahol helyt kellett állni a férfiak helyett is, akik a harctéren harcoltak? Vagy éppen megerőszakolva és megalázva folytatni kellett az életet, mert a gyermek enni kért és örülni annak, hogy "ennyivel" meguszta?


Az egyházakban, ahol a nőt kiáltották ki a megrontónak? Ahol nőnek ( az embernek) csak a vak engedelmesség a megengedett? Ahol a szerelem bűn? (a tudás is)


A családokban, ahol a férj veri, üti, alázza, kihasználja, erőszakolja asszonyát? Ahol a kislány apai áldás helyett gyermeki szeretetének kihasználását, ártatlanságának eltiprását kapja?


Az állami gépezetben, ahol az anyákat visszakényszerítik a szülés után 2 héttel, 1 évvel, 3 évvel dolgozni? A gyermekét jó ha este látja? (kimerülten, elcsigázva..)


Az iskolákban? A tévében? A munkahelyeken? ....
Vagy talán akkor tűnt el, mikor eltűnt a FÉRFI? Milyen is A FÉRFI? ...


Bárhogyis történt most itt vagyunk, itt tartunk és itt van az Új Hold a Rákban...Lelehet zárni, elengedni, elvágni és újra kezdeni ezt is (mást is).
Hadd legyen tele a mosogató és a szennyes is várhat. Sőt fusson az egész ház. Kucorodjunk be a kedvenc könyvünkkel és egy illatos teával a fotelbe, rakjuk körül gyertyákkal a kádat és merüljünk el egy bársonyos habfürdőben, a szásszor elhalasztott kozmetikus időponthoz tegyünk hozzá egy masszázst vagy fodrászt. A gyerek ruhásszekrénye helyett a sajátunkat újítsuk fel. Vegyük fel a kabátot, intsünk búcsút a családnak és sétáljunk egyet a természetben, vagy a kedvenc épületeink körül. Vagy csak zárjuk magunkra az ajtót mikor zuhanyuzunk, hogy az a kis idő lehessen csak a miénk. 
Hagyjuk el anyjáink, nagyanyáink, dédanyáink... áldozat vállaló, önfeláldozó, mártír szerepkörét. Vegyük észre kik vagyunk, mire vagyunk képesek. Emeljük fel a női energiát a magas szintre, ahol lágy, gyengéd, befogadó, teremtő, , gondoskodó,elengedő. 
Tudom, igazatok van k...-r nem egyszerű gyerekkel, háztartással, melóval, férjjel...de az van ha mi nem tesszük meg senki nem fogja, és ha eltűnik a nő és valami felismerhetetlen foszlány marad, akkor annak a gyerek, a férj, a háztartás, a meló látja a kárát. 
És még valami, ha újra éled A NŐ megjelenik A FÉRFI is. 😉